Noha kilenc éven át a kormány által támogatott főpolgármester állt Budapest élén, lassan, de szinte folyamatosan már akkor is romlott a főváros gazdasági pozíciója az országon belül.
Az unió soros elnökségét betöltő Finnország kedden bemutatott javaslata tovább csökkenti a fejlesztési pénzeken belül a kohézióra szánt összeget is.
Valószínűleg jóval kevesebb uniós forrást kap Magyarország 2021-től, mint a mostani ciklusban, ám várhatóan így is mintegy 1100 milliárd forintot költhetünk majd közlekedésre. A korábbiakkal ellentétben sokan szeretnék, hogy most Budapest legyen a fejlesztések fókusza – legalábbis ha megtartja a fővárost az októberi választásokon a kormány, az építőipar viszont a nyíltvonali vasútépítésben érdekelt. Összeszedtük, mit építenének uniós pénzből.
Marad a vánszorgás - fogalmazott a HVG hetilapnak adott interjúban Kupa Mihály, a magyarországi adórendszer atyja, aki szerint a magas jövedelműek 600 milliárdhoz jutottak az egykulcsos adó révén, ezt kell kigazdálkodni, miközben ma az egyetlen biztos forrás az uniós fejlesztési pénz. A volt pénzügyminiszter azt mondta, hogy a konvergenciaprogramban sokkal nagyobb növekedést terveztek, ami ma már csak álom, hiszen folyamatosan romlanak az idei mutatók. Kupa úgy véli, hogy a Valutaalap már nagyon unja a huzakodást, a jegybanktörvény körüli vita pedig arról szól, hogy ki rendelkezik a jegybank tartalékaival.
Az arab országokra is kiterjeszti tevékenységét az eddig az egykori szovjet tömb államaiban aktív Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank.
